Olyan sokan vagyunk és olyan sokfélék. Ott vannak a jók és rosszak, szépek és kevésbé szépek, kedvesek és kedvelenek, gazdagok és szegények, tehetségesek és tehetségtelenek (bár állítólag mindenki jó valamiben, csak fel kell fedezni, hogy mi az), kedvencek és antipatikusak, ismerősök és ismeretlenek, barátok és ellenségek, főnökök és alkalmazottak, és a sor végtelen. Osztáyozási szemponttól függően megszámlálhatatlan típusú ember él kis bolygonkon. Persze ezt jó tudni, de nem mind van hatással ránk, ha csak nem csökkentjük le a fizikai teret közvetlen (tágabb) környezetünkre. Itt is bőven lehet válogatni, hisz jól berögzött közhelyünk szerint nincs két egyforma ember. Vannak egyforma vagy hasonló jellemvonások, tulajdonságok, ismertetők, de egyforma... Pedig van aki hisz abban, hogy mindenkinek van egy hasonmása valahol. Nekem is többször mondták, hogy ismernek valakit aki pont olyan mint én. Külsőre is, és még belsőre is hasonlít. Mit szóljunk mindehhez. Ja persze a hasonmás, ma már nem különleges... klónok. Jól ismerjük őket, sokat tudunk róluk, én személy szerint csak filmekből.
Mi is érdekes az emberekben? Hiszen egyediek vagyunk. A nagy homo sapiens. Civilizáció, technológia. Felépítettük több ezer éves világunkat miközben tönkre is tettük azt. Most meg kezdünk ráébredni, hogy meg is kéne menteni. Alkotó és romboló ember. Itt van egy nagy paradoxon: emberről beszélek, miközben emberiségre gondolok. És mégsem általánosíthatom az emberiségre, hisz kivétel rengeteg van. Mi legyen? Mondjuk, hogy mindannyian felelősek vagyunk, vagy keressünk bűnbakokat?
Én csodálom a nagy tehetségeket. Akiket ezen adottságuknál fogva óriási felelősség terhel. Legyen az bármilyen területen. De főleg olyan tudományokra gondolok, mint orvostudomány, fizika, biológia, csillagászat. Ámulatba ejt az a modern technológia, amely majd minden területre beékelődik, megkönnyítve és leegyszerűsítve az emberek munkáját. Ugyanakkor olyan dolgokra képes, amelyekre ember, egymagában... nehezen. Gondolok itt a gyorsaságra amellyel a modern IT eszközök müködnek, vagy az eredményekre, amelyekre a kriminológia által használt kütyük képesek.
Ezzel szüges ellentétben ott vannak a fegyverek, bombák, atom-dolgok, biológiai fegyverek, amelyeknek még annyi hasznát sem látom, hogy egyáltalán véleményt formáljak róluk.
Szűkebb környezetünk: szerencsénkre vagy nem, olyan helyen élünk (amit sokan elcserélnénk:), ahol sokan azt hisszük, nem értek még el ide a világ rosszaságai. Igaz is, de tévedés is. Az én generációm sem nevezhető öregnek, de nézzük csak a néhány évvel fiatalabbakat. Annyira másképp élnek, mint mi, hogy számunkra is nehezen hihető. Legyen szó életmódról, életfelfogásról, szórakozásról, fogyasztásról. Persze nem a New York-i fiatalságra gondolok, akik estént "jól beszívva klubbokban rázzák", hanem a mieinkre. Amikor Hargita megye akármelyik falujában ott lapul fiatalok zsebében az illegális ajzószer, akkor úgy gondolom van okunk megijedni! És ezt nem korlátozom a fiatalabb generációkra.
Sok minden elmondható még az emberekről. Jó és rossz egyraţnt. şn azt mondom, hogy mindenkinek van mindenféle oldala. A különbség az arányokban van. Lehet, hogy valakit én jó embernek ismerek, de más rossznak. Pillanatnyi benyomások alapján döntünk és az a baj, hogy az ily módon alakult véleményünket gyakran hangoztatjuk is.
Mi is érdekes az emberekben? Hiszen egyediek vagyunk. A nagy homo sapiens. Civilizáció, technológia. Felépítettük több ezer éves világunkat miközben tönkre is tettük azt. Most meg kezdünk ráébredni, hogy meg is kéne menteni. Alkotó és romboló ember. Itt van egy nagy paradoxon: emberről beszélek, miközben emberiségre gondolok. És mégsem általánosíthatom az emberiségre, hisz kivétel rengeteg van. Mi legyen? Mondjuk, hogy mindannyian felelősek vagyunk, vagy keressünk bűnbakokat?
Én csodálom a nagy tehetségeket. Akiket ezen adottságuknál fogva óriási felelősség terhel. Legyen az bármilyen területen. De főleg olyan tudományokra gondolok, mint orvostudomány, fizika, biológia, csillagászat. Ámulatba ejt az a modern technológia, amely majd minden területre beékelődik, megkönnyítve és leegyszerűsítve az emberek munkáját. Ugyanakkor olyan dolgokra képes, amelyekre ember, egymagában... nehezen. Gondolok itt a gyorsaságra amellyel a modern IT eszközök müködnek, vagy az eredményekre, amelyekre a kriminológia által használt kütyük képesek.
Ezzel szüges ellentétben ott vannak a fegyverek, bombák, atom-dolgok, biológiai fegyverek, amelyeknek még annyi hasznát sem látom, hogy egyáltalán véleményt formáljak róluk.
Szűkebb környezetünk: szerencsénkre vagy nem, olyan helyen élünk (amit sokan elcserélnénk:), ahol sokan azt hisszük, nem értek még el ide a világ rosszaságai. Igaz is, de tévedés is. Az én generációm sem nevezhető öregnek, de nézzük csak a néhány évvel fiatalabbakat. Annyira másképp élnek, mint mi, hogy számunkra is nehezen hihető. Legyen szó életmódról, életfelfogásról, szórakozásról, fogyasztásról. Persze nem a New York-i fiatalságra gondolok, akik estént "jól beszívva klubbokban rázzák", hanem a mieinkre. Amikor Hargita megye akármelyik falujában ott lapul fiatalok zsebében az illegális ajzószer, akkor úgy gondolom van okunk megijedni! És ezt nem korlátozom a fiatalabb generációkra.
Sok minden elmondható még az emberekről. Jó és rossz egyraţnt. şn azt mondom, hogy mindenkinek van mindenféle oldala. A különbség az arányokban van. Lehet, hogy valakit én jó embernek ismerek, de más rossznak. Pillanatnyi benyomások alapján döntünk és az a baj, hogy az ily módon alakult véleményünket gyakran hangoztatjuk is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése