2009. június 27., szombat 1 comments

A nagy nap

Az egyik legnagyobb... életemben (és még sokakéban) a legnagyobb. Dolgoztunk rajta, talán egy fél évet keményen, van aki csak heteket, attól függ, kinek milyen a munkatempója. Terveztük, szerkesztettük, kutattuk, feldogoztuk, megirtuk. És mindez nem elég, még védjük is meg. 2o perc miatt dolgoztunk hónapokon át. Most aztán itt van. Egyszer már kipróbáltuk magunkat kicsiben, vagyis itthoni terepen, úgyhogy jöhet az... igazi. Kicsit félünk, talán nagyon is, de túl leszünk rajta, akárcsak az érettségin. Utána reméljük, hogy csak legyintünk, óóó semmiség volt. demégis, már most, így előtte is büszkék lehetünk magunkra. Mindannyian, akik eljutottunk eddig. Nézzünk körül, nem mindenki van itt, de mi igen! És ott leszünk hétfőn és kedden. Ki hamarabb (mint én), ki később (mint sokan mások). Megszenvedünk? Vagy nem is lesz olyan ördögi? Nem tudjuk. De bíztos vagyok benne, hogy akik ott leszünk, mind alapos felkészülés után jutottunk el oda. Itt meg nem a hátizsák alapos összekészítésére gondolok... Megküzdöttünk, megdolgoztunk, megérdemeljük, hogy ott legyünk. Nem tudom mások, hogy vannak vele, én néha elcsodálkozom, amikor saját akotásomat olvasom. Ez tényleg az én fejemből szökkent ki? Hát persze, képes vagyok rá! Sokan képesek vagyunk rá.
Örülök, hogy itt lehetek és nagyon örülök annak, hogy sokan büszkék rám. Tudom, nekem a legnagyobb öröm, ha meglesz, de vannak néhányan, akik teljes szívükből támogatnak és végig támogattak a maguk módján. Tudjuk, sokszór az is segítség, ha békén, csendben hagynak. Hány órát, hány hetet töltöttem el ezzel a munkával. Megértés vett körül és bátorítás. Ha már feladtam volna, akkor sem hagyták. Szóval ez nemcsak az én érdemem.


Akadályok is voltak lépten-nyomon. De túlléptem. Gyakran megijedtem, hogy most hogyan tovább. Mindig volt valaki, aki kisegített (ha magamtól nem találtam ki). teljesen nem tudta elvenni semmi és senki a kedvemet.


Itt vagyok, készülök, felkészültem és ha kicsit citeráznak is a lábaim (vagy a hangom) közben... megyek. Igen, persze, az államvizsgáról van szó. Sok szerencsét mindenkinek! Majd jövök a beszámolóval.
4 comments

Murphológia



"Murphy törvénye szerint „ami elromolhat, az el is romlik”. A szállóigeként régóta létező megfigylést először 1952-ben említi ezen a néven Anne Roe, egy meg nem nevezett fizikus ismerősét idézve. Nick T. Spark szerint az elnevezés Edward Murphy amerikai mérnökre utal, aki egy 194849 között a Wright-Patterson légitámaszponton végzett, a gyorsulás emberi szervezetre kifejtett hatását vizsgáló kísérletsorozat során mondta ezt, amikor egy rosszul felszerelt mérőműszer miatt egy kísérletet előről kellett kezdeni."


Érdekes kezdet... aztán hová jutottunk! Ki az, aki manapság ne hallott volna Murphy törvényéről. Keressünk csak rá a gúgölön. Csupa érdekességre bukkanhatunk. Na de nem kell a szomszédba mennünk, hogy láthassuk Murphy törvényének megvalósulását. Jelentkezzen, aki még nem tapasztalta! Hogy éppen akkor esik az eső, amikor strandolni menne, vagy amikor a Csíksomlyói Búcsú van. Hogy akkor nincsen internetkapcsolata, amikor sürgősen el kellene egy mailt küldenie. Hogy akkor nem sikerül a frizurája, amikor fontos helyre kell menni. Hogy akkor ég oda a töltöttkáposzta, amikor anyósék jönnek ebédre, vagy vágódik el a majonéz. Hogy akkor romlik el az autó, amikor sürgősen be kell jutni a városba. Hogy akkor szakad ki a harisnya, amikor a legigéretesebb randira megy. Hogy elromlik a fényképezőgép, amikor az Angel vízesésnél jár. Hogy elromlik az ajtózár, amikor egy vonatot kell elérnie. Hogy becsípi a jobb mutató újját az ajtó, amikor másnap írásbeli vizsgája van. Vagy rokonok jönnek bejelentetlenül látogatni, amikor másnap vizsgája van. Vagy akkor jön a legjobban a szó a szájára, amikor másnap ismét csak vizsgája van. És még egy: akkor van az év legnagyobb bulija, amikor másnap reggel a legfontosabb vizsgája van. Hogy akkor tör ki a veszekedés, amikor legjobban várja haza párját. Hogy akkor kapja a legrosszabb híreket, amikor a legjobb passzban van. Hogy a megtervezett nyaralásnak pontot tesz a végére egy hirtelen jött pénzkiadás. Hogy beletörik a dugóhúzó a borosüvegbe. Vagy, hogy bedagad a foga az államvizsga előtt...
Nem nagy dolgok, bárkivel megtörténhetnek, de akkor is, gyakran feltesszük a retórikai kérdést, hogy "Miért pont én?" Mondom retórikai, mert mi más lehetne a válasz, mint, hogy hát... ez puszta véletlen (mondja más), és tudtam, hogy valami történni fog (mondjuk mi). Ki lehet kerülni, lehet intézkedéseket tenni, bebiztosítani magunkat ellene?
"Ha ráj5tél, hogy 1 mûvelet 4féle módon mondhat csõd5, s mind1iket kivéded, menten fellép az 5ödik. "
Vagy: "Semmit sem lehet a 2balkezesek ellen bebiztosítani, mert a 2balkezesek rendkívül találékonyak."
De akkor mit tegyünk? "Bármely rendszert úgy kell megtervezni, hogy a körülmények legrosszabb elrendezõdését is kibírja."
Nem vagyunk távolról sem tökéletesek. Hibázunk, tévedünk, vagy megtörténik magától, vagy az jószagú tulipán tudja mitől és "Amit ember összerakott, elõbb-utóbb szétesik." És "A dolgok elõbb romlanak, és csak azután javulnak."
Azt mondom nincs megoldás. Azóta, hogy Murphy kimondta a varázsigét... nem jött el a tündér, aki azt feloldja. Várjunk rá... és reménykedjünk... és figyeljük a médiát, nehogy bekövetkezzen és ne tudjunk róla. Aztán azt hisszük még érvényben van és csodálkozunk, hogy mindenki másnak rendben mennek a dolgai...
2009. június 22., hétfő 3 comments

Tervek a jövőre

Szeretnék/m...

..."életet" élni +
...boldog lenni
...szellemi és kommunikációs képességeimet fejleszteni +
...lakásfelujítás +
..."abban" a házban "azt" a konyhát +
...VW Polot +
...kiscicát, kiskutyát +
...fehérhabruhás esküvőt +
...nászutat +
...két gyereket
...hátrányosnak vélt tulajdonságaimat elhagyni
...szebb, jobb, társaságibb, emberbarátabb lenni
...beutazni a világot +
...ha nem is a világot, azokat a helyeket, amelyekről azt mondják, hogy azt az életben egyszer látni kell +
...elégedett lenni önmagammal
...önbizalmat fejleszteni
...megtanulni úszni
...sokat strandolni +
...barátokkal a kapcsolatot sokkal jobban tartani
...szeretetemet sokkal jobban kimutatni
...látni az északi fényt +
...kiépített kertet élősövénnyel +
...könyvtárat +
...fizikai adottságaimból kihozni a legjobbat +
...elmondani mindazt amit valaha elmulasztottam
...több bátorságot
...idegennyelveket tudni +
...kipróbálni a bungee jumpingot +
...esős napokon a kandalló előtt hallgatni egymás történeteit +
...karriert +
...békés világot
...jobb belátásra téríteni az embereket
...megszüntetni minden viszályt, háborút, betegséget, szenvedést, boldogtalanságot, veszekedést, ellenségeskedést +
...nemi egyenlőséget minden téren
...megszeretni a halat
...megszeretni a főzést
...nem panaszkodni
...minden és mindenki fontosra időt szakítani
...nem érezni bűntudatot, ha nem vagyok hibás
...pozitívabban gondolkodni
...gazdag lenni...
...
...
Miért gazdag lenni? Mert jó néhány "szeretném" valósulhatna meg. (Azok amelyek után +-ot tettem.) Nem olyan sok, mégis... talán jobb lenne...
2009. június 21., vasárnap 0 comments

Strandszezon

Ha végre itt nyár, és meleg az idő
Az ember strandra jár, mert azért van itt
Míg anyu öltözik az apu ideges
Hogy olyan lassan készül el,hogy addigra este lesz
Íjjaj, úgy élvezem én a strandot,
Ottan annyira szép és jó
Annyi vicceset látok hallok,
És még bambi is kapható
La-la-la-la, la-la-la-la. -Pancsoló kislány-

Mi is lehetne felvillanyozóbb egy forró nyári napon, mint egy eszméletlen merülés egy hűs
strandban, legyen az medencés vagy "szabadvízi", kinek kinek ízlése szerint. Na jó, van még néhány ötletem, de azokat most nem itt... Szóval strand. Asszociáljuk csak: meleg, víz, napsütés, pancsolás, úszás, napozás, látvány, testek éééés fürdőruha. Strandra két dolog miatt megy az ember: fürdeni vagy napozni. Persze a szemlegeltetés sem az utolsó. Férfiaknak a szép testek látványa nyújthat hozzá nem hasonlítható örömöket, a nőknek meg ott van a legújjabb szezon "dressz" divatja. Miután belemerészkedtünk a vízbe és felidegesedtünk a mellettünk hancúrozó tinik miatt, (mert én már azért nem vagyok az...) leheveredünk lepedőnkre és megkezdődhet a mustra. Hiszen ki napozik becsukott szemmel? Fussunk át néhány fotót:




...a 19. század elején... ...később...a pöttyös...




...a rózsa színeiben...



...a tengerkék változatai...

...na és a Baywachos...


A fiúk...

...az elmaradhatatlan életmentős...

... a macsós...


...a Jim Carreys...
2009. június 20., szombat 2 comments

Cicabarátoknak

I need my teddy! I can't sleep without it!



0 comments

Terítéken a közösségi portálok


Hi5, Iwiw, Facebook, MySpace és társaik. Miért is vállalkozik valaki arra, hogy tag legyen egy közösségi portálon? Kiváncsiság... felvenni a kapcsolatot a távolban levő ismerősökkel... mert más is az... mert még senki sem az az ismerőseim között!... meghívót kaptam, nem szép nem használni fel... regisztrálás nélül nem lehet nézelődni... Szóval vannak változatok. Még millió.

Nálunk felé a hi5 meg az iwiw a legnépszerűbbek. Aki nincs fennt, az már szinte olyan, mint ha valakinek 2009-ben nincsen mobilja... És aki egyiken ott van, általában a másikon is. És még a feldownloadolt képek is nagyjából ugyanazok. Esetleg kevesebb az iwiwen, mert... egysmás ok miatt.

Mi a különbség mégis? Az iwiw magyarbarát!!! Vagyis csak magyar nyelven van. Ezért a legnagyobb kedvence az anyahonba szakadt honfitársaink legtöbbjének. Ha valaki kiment "Magyarba" és nem tudunk semmit róla, keressünk csak rá a ziwiwen. Meglátjuk a legfrissebb Budapesten, virágoságyásmellettpózolós képeit. És akinek nincs ilyen képe azt kérem le ne sértődjön. Különösen egy valaki!!! Köszönöm. Mert ő a hi5-on is fennt van, ráadásul ott sem pózol a tulipánok mellett. Ej ej :)

Másik: az iwiwre csak meghívóval lehet bejutni, tehát garancia kell, hogy van legalább egy ismerősöd. Nehogy már egymagad legyél egy közösségi siteon... Ezzel szemben a hájfájra csak regisztrálnod kell és feltárul előtted az egész világ Afganisztántól Kanadáig és Sidneytől Merkureácsukig. Csudavilág... és annyi csúcs képet lehet nézegetni. Persze ott van az a fránya Private Profile. Na az nem jó. Elrejtik a szép lányok a fürdőruhás, ágyoncsúszkálós fotókat. De akkor mi a jó benne. Áááá, először Friend requestet kell nekik küldeni. ...és több lesz az ismerős, ha ismeretlen is. De elmondhatom, hogy nekem még Bogotából is van ismerősöm.

Ja, és a kommentek, gyakran olyan sokat mondanak: "aranyos", "szép", "sexy", "puszy", "sweet", "nice", "dögös", "jó kép" stb. A kedvenceim a szép magyarosak: " huha nemsemi hee meg kell hagyni egyszer nagyon aranyosvagy:)", "woao de faxa kep naon tetszik", " nadon szép vaad :*", "MeGfoRgaTtuK a FoRgatNivAloT:D(love story by miii) "jaj ez ish oan sep:*:X iamdom:*:X".

Beszélni kell még a nevekről is. Az iwiwen mindenki a becsületes család és kereszt valamint lánykori és becenevével jelenik meg: ifj. Gerinc (Piros) Veronka (Vera, Veri, Ronka, Mogyi...). A hi5 teret ad a fantáziának is: van aki Gercuj Pityer vagy István Gercuj, de lehet Pityesz, Pitty, Géza, Marcsi... ez nem érdekes. De: Ƹ̵̡Ӝ̵̨̄Ʒღ♥Juditkaci♥ღ Ƹ̵̡Ӝ̵̨̄Ʒ , XxGiRlxX, ♫MuziQue♫, Åw¡æ £ÅW , ☆ ☆ cip cirip☆. Gondolom látványból elég, megtudni, hogy ki az, úgyis csak a képekből lehet.

Néhány fogalom a két oldalról:

Iwiw: komoly, kapcsolattartás, világos, magyar, (újjabban) egymás szemében-alkalmazás, családi fotók, régi ismerősök.

Hi5: cool, tinis, színes, képtengerek, "globális falu", "Click here to add a description".

Na de úgy mééégis... miért vagyunk ott? Szerintem nagy úr a kiváncsiság...
2009. június 19., péntek 4 comments

Knocked up



Avagy Felkoppintva


Nem nyert Oscar szobrocskákat és nem is a legnagyobb kasszasikerű film, bár volt néhány, valamilyen jelölése és díjakat is bezsebelt. Ráadásul nem is új (2007) és nem is olyan rendkívüli. Akkor mégis miért akarok beszélni róla?


Mert egy olyan film, amit szívesen néz meg az ember unatkozós, összebújós estéken. Komédia, meg happy end, de mégis ott van benne az a rész, amikor elhúzódsz a párodtól csak azért mert ő is férfi. ...majd újra visszabújsz.


Mert annyira hétköznapi, hogy közülünk is bárkivel megeshet... majdnem. És mert ott van benne az a jó öreg, tradicionális nemi szerep, ami időnként ki tud hozni a sodromból. Nem vagyok feminista... annyira..., pedig egyesek mondják. De mégis csak elgondolkodtató. Mitől annyira természetes, hogy a nő főz, mos, takarít, gyereket nevel, míg a férfi a tv vagy a számítógép előtt ül és fölháborodik, hogy rossz az internet kapcsolat és nem játszhatja az aktuális felfedezett online játékot emiatt. Miért nagy a meglepődöttség, ha azt mondjuk, ma elmegyünk kikapcsolódni és nem is tesszük az ételt az asztalra. Ha tévedek rám lehet szólni! Miért van elege a férfinak, hogy a családdal kell lenni és nem mehet a haverokkal pókerpartira? Vagy egyáltalán miért hiszi azt, hogy hazudhatja, hogy dolgozik, amit bevesz a felesége (vagy azt hiszi megcsalja), miközben a fiúkkal lófrál. Mert neki aztán elege van, és már elviselhetetlen a bezártság. És mi hova meneküljünk? Mit csináljunk a gyerekekkel? Hogy hagyjuk rendetlenül a lakást? Jobb, ha lemondunk a relaxról...


Mindez benne van a filmben, de ahogy végignézzük, nem is erről szól.


"Allison Scott egy celebvadász tévéműsornál dolgozik, és a karrierje éppen felívelőben van. Ám egy este bulizni megy nővérével, és a görbe estét egy bohókás, zöldpárti (de nem úgy) bohókás bumburnyák karjaiban fejezi be. A valószínűtlen egyéjszakás kaland eredménye csak hetekkel később jelentkezik, először reggeli rosszullétek formájában.Allison úgy dönt, megtartja a babát, a kérdés már csak az, hogy egyedül vág bele a nagy kalandba, vagy megpróbál esélyt adni a mit sem sejtő apának - aki maga is egy nagyra nőtt gyerek, és még esze ágában sem volt megállapodni és családot alapítani, és együtt héderezik és ökörködik hasonszőrű cimboráival."


Ez lenne egy recenzió, de az én szemem szerint még ez sem mondd azinte semmit a filmről. Én azt látom, hogy a lány egy váratlan és kellemetlen helyzetbe kerül, utálja magát érte, de megpróbál talpon maradni és esélyt adni annak a férfinak, aki az ő szemében egy 10-es skálán a -10-edik helyen van. Persze már az elején tudjuk, hogy mi lesz a vége. De mégis ott vannak benne a csavarok. Időnként várod, hogy most megtőrténik valami és mégsem, aztán az lesz, amire legkevésbé számítasz.


Természetesen a nő szemével látom a dolgokat és vannak helyzetek amikor azt mondanám neki: legyél keményebb!


Szóval megtartja a babát, esélyt ad a pasinak, közben a nővére házassága szétesőben van, mert a férfinek elviselhetetlen az a nagy szeretet, amit kap. Közben Ben hol a leendő mintaapa, hol az agyatlan kisgyerek, aki barátaival (micsoda társaság...) azt hiszi, hogy felfedezi a pénzcsorgató websiteot.


Amikor mindkét pasi kihúzza a dugót és repül, akkor fogják magukat és kiruccannnak Vegasba. Juppi, hadd szórakozzuk ki magunkat, szabadok vagyunk! Ugyan már, mikor nő fel egy férfi? És miért kérdezik tőlünk, hogy "Szívem miért kell neked mindig olyan komoly lenni?" Mert valakinek azt is kell... és gondolkodni... és nem utána bánkódni. -közhely, de nem tudok mást.


Aztán apunak sír, amikor nem fogadja vissza a lány: megigérted, hogy minden rendben lesz és nincs... Kisfiam, nem apád éli az életed! Talán tedd magad alkalmassá a feladatra!


És a nőnek közben a munkájában folyamatosan sikerei vannak, pedig ő egy halom szerencsétlenésgnek érzi magát.


Egyetlen dolog van, amiben nem hagyja magát, addig keres, amíg megfelelő orvost talál. És a legszükségesebb pillanatban ott van? Persze, hogy nincs! Csalódás csalódás hátán. Az orvos nincs..., nem is csoda, hogy azt a doktort kapja, akitől legjobban retteg. A szülés során sem lehet úgy, ahogy ő szeretné... Legalább a férfi akkorra rájött mit akar. Innen meg csupa happy end.


Bár többször megnevettet, de én nem a vígjátékot, hanem egy nő drámáját látom benne. Igaz, hogy boldog lesz a végére, de miért kell annyi mindenen végig mennie, amíg oda eljut? Ok, a filmben logikus, különben mit néznénk, de így van ez a való életben is. Ha feminista beütése lesz, bocs férfiak, de mit csinál az alatt a 9 hónap alatt a hím?
0 comments

Hétköznapok















Reggeli játék: Bujócska: Kikeljek, ne keljek?
Délelőtti okoskodás: Képes vagyok megtanulni!

Néhány óra itt. Nem sok, az már nem lenne ideális...








Déli családi séta...










Szerelmes pillanatok...




Délutáni utazgatás...










Mi lehet ennél jobb? Ezen gondolkodnom kell...









Ismét családi program :)







Vidéki naplemente.

Mi legyen este? Talán egy szülinap... De még milyen...




Végül a jól megérdemelt alvás következik!










Akár ilyen is lehetne egy átlagos kedd vagy csütörtök. Nem?
1 comments

Kezdetek kezdetén

Egyszer mindenki elkezdi valahogy... akármiről is legyen szó. Igy én is. Miről is lesz szó? Ha elmondom nem lesz érdekes. Mondjuk, hogy mindenről, ami megragadja a gondolataimat. Érdekes, hétköznapi, ami csak belefér. Nem vagyok az aki szereti mutogatni magát vagy az eredményeit. Én csak a gondolataim egy részét szeretném megmutatni.
Régóta foglalkoztat, hogy milyen nagy dolog ez a gondolat. Ismerős a kérdés: Mire gondolsz? Nem bírom elviselni. Nem mindig könnyű elmondani mire is gondolsz... vagy esetleg kellemetlen. A gondolataim az enyémek és ez a csodás benne. Mondhatok akármit, nem tudja senki, hogy tényleg azt gondoltam-e. És ezt nem azért, mert rossz szándékkal füllenteni akarok... de valahogy meg kell oldani a helyzetet. Van amikor még jót is teszünk azzal, hogy nem azt mondjuk, amit igazából gondolunk. ("Drágám, nagyon látszik az a néhány kiló, amit a szabadságon magamra szedtem?" "Ugyan szívem miről beszélsz, ilyen csinos és gyönyörű még sosem voltál!" Gondolat: "Ha tudtam volna, hogy néhány év után ennyi súlyod lesz, a szőke cicababát vettem volna el akit naponta látok az irodában.") Na ugy-e, hogy csodás a gondolat?
Szóval mi, nők megszabadulunk egy csomó bántódástól, feltételezve, hogy világunk hímjei is tudatában vannak a gondolat varázsának.
 
;