Kiskoromban igencsak sokat jelentettek a születésnapok, látom a régi fényképeken. Nem tudom mikor tartottuk, csak azt, hogy egyik oldalára volt írva, hogy testvérem hány éves, a másikra meg, hogy én mennyi. Aztán valahogy kimaradtak a tortás felvonulások. 17 évesen aztán újra megleptek eggyel. És újra semmi. Egészen addig, amíg nem lépett be valaki az életembe:) Születésnapjára először fogtam neki a tortakészítésnek. Ha nem is a legfinomabb, de az lett máig is a leggyönyörűbb.
És a legnagyobb meglepetés is. Azt sose feledjük el. Igaz inkább arra figyeltem, hogy én mit szeretnék és nem arra, hogy neki mi a kedvenc, de állítása szerint ez volt élete legszebb szülinapja, úgyhogy mégsem fogtam annyira mellé:))
Aztán következett az én nagy napom. Nagy volt a készülődés, ki is voltam tíltva a lakásból:)
Igaz, ezt a tortát nem ő sütötte, de nem vetettem a szemére, hisz mindenből a kedvencemet kaptam.
Bernadett szülinapja korábban volt és tortában sem szenvedett hiányt, csakhogy azon nem vettem részt. Igy, amikor anyukájának, testvéremnek vittük a tortát, kihasználta, hogy a 25-ből könnyen lehet 5 is:)
Ez sem saját készítés, de azért nem hagynám ki a sorból!
Ezután már 2009 ünnepeltkei jönnek. Először Alex. Kicsit gyors, kicsit összecsapott. Magyarázatként hozhatom fel, hogy aznap volt a ballagásom az egyetemen. Miután megvolt az én ünnepem, nekifogtam a tortának. Volt öröm, fényképezés, kiruccanás. Ez már nem volt meglepi.
Hamarosan én következtem és annyira belejöttem, hogy magamnak is én készítettem el. Egészen a bevonásig. A diszítés a párom műve:)A rózsa remekül sikerült, bár itt nem látszik. A B.S. pedig Boldog Születésnapot jelent. Kiírni túl hosszú és bonyolult volt számára:)
Ez a szülinapom is remek volt!
Az utolsó, amit nemrég ünnepeltünk és amikiváltotta belőlem, hogy megmutassam az összes tortát, az anyum születésnapja. Erre az alkalomra is én készültem, ráadásul igazi titok, meglepetés és öröm volt, ami ez évi tortakészítéseim közül nekem is a legnagyobb örömet okozta.
Anyu könnyekig hatódva mondta, hogy nem is emlékszik, hogy neki valaha lett volna saját tortája. Ezért már nagyon is megérte!
Lassan lejárnak a decemberi születésnapok. Nem tudom kinek készítem a következőt, de egy bíztos: lesz következő! De most a karácsonyi finomságokra kell koncentrálnom:)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése