Murphológia

"Murphy törvénye szerint „ami elromolhat, az el is romlik”. A szállóigeként régóta létező megfigylést először 1952-ben említi ezen a néven Anne Roe, egy meg nem nevezett fizikus ismerősét idézve. Nick T. Spark szerint az elnevezés Edward Murphy amerikai mérnökre utal, aki egy 1948–49 között a Wright-Patterson légitámaszponton végzett, a gyorsulás emberi szervezetre kifejtett hatását vizsgáló kísérletsorozat során mondta ezt, amikor egy rosszul felszerelt mérőműszer miatt egy kísérletet előről kellett kezdeni."

Érdekes kezdet... aztán hová jutottunk! Ki az, aki manapság ne hallott volna Murphy törvényéről. Keressünk csak rá a gúgölön. Csupa érdekességre bukkanhatunk. Na de nem kell a szomszédba mennünk, hogy láthassuk Murphy törvényének megvalósulását. Jelentkezzen, aki még nem tapasztalta! Hogy éppen akkor esik az eső, amikor strandolni menne, vagy amikor a Csíksomlyói Búcsú van. Hogy akkor nincsen internetkapcsolata, amikor sürgősen el kellene egy mailt küldenie. Hogy akkor nem sikerül a frizurája, amikor fontos helyre kell menni. Hogy akkor ég oda a töltöttkáposzta, amikor anyósék jönnek ebédre, vagy vágódik el a majonéz. Hogy akkor romlik el az autó, amikor sürgősen be kell jutni a városba. Hogy akkor szakad ki a harisnya, amikor a legigéretesebb randira megy. Hogy elromlik a fényképezőgép, amikor az Angel vízesésnél jár. Hogy elromlik az ajtózár, amikor egy vonatot kell elérnie. Hogy becsípi a jobb mutató újját az ajtó, amikor másnap írásbeli vizsgája van. Vagy rokonok jönnek bejelentetlenül látogatni, amikor másnap vizsgája van. Vagy akkor jön a legjobban a szó a szájára, amikor másnap ismét csak vizsgája van. És még egy: akkor van az év legnagyobb bulija, amikor másnap reggel a legfontosabb vizsgája van. Hogy akkor tör ki a veszekedés, amikor legjobban várja haza párját. Hogy akkor kapja a legrosszabb híreket, amikor a legjobb passzban van. Hogy a megtervezett nyaralásnak pontot tesz a végére egy hirtelen jött pénzkiadás. Hogy beletörik a dugóhúzó a borosüvegbe. Vagy, hogy bedagad a foga az államvizsga előtt...

Nem nagy dolgok, bárkivel megtörténhetnek, de akkor is, gyakran feltesszük a retórikai kérdést, hogy "Miért pont én?" Mondom retórikai, mert mi más lehetne a válasz, mint, hogy hát... ez puszta véletlen (mondja más), és tudtam, hogy valami történni fog (mondjuk mi). Ki lehet kerülni, lehet intézkedéseket tenni, bebiztosítani magunkat ellene?

"Ha ráj5tél, hogy 1 mûvelet 4féle módon mondhat csõd5, s mind1iket kivéded, menten fellép az 5ödik. "

Vagy: "Semmit sem lehet a 2balkezesek ellen bebiztosítani, mert a 2balkezesek rendkívül találékonyak."

De akkor mit tegyünk? "Bármely rendszert úgy kell megtervezni, hogy a körülmények legrosszabb elrendezõdését is kibírja."

Nem vagyunk távolról sem tökéletesek. Hibázunk, tévedünk, vagy megtörténik magától, vagy az jószagú tulipán tudja mitől és "Amit ember összerakott, elõbb-utóbb szétesik." És "A dolgok elõbb romlanak, és csak azután javulnak."

Azt mondom nincs megoldás. Azóta, hogy Murphy kimondta a varázsigét... nem jött el a tündér, aki azt feloldja. Várjunk rá... és reménykedjünk... és figyeljük a médiát, nehogy bekövetkezzen és ne tudjunk róla. Aztán azt hisszük még érvényben van és csodálkozunk, hogy mindenki másnak rendben mennek a dolgai...